Ferenc PÁL, Hadúr szavunk nyomában > 65
Gyula Greguss, le traducteur de l’épopée Les Lusiades de Camões traduit Mars par
Hadúr. Ce travail part de cette situation contradictoire, le remplacement d’un dieu de
l’Antiquité par une divinité de la mythologie hongroise élaborée au début du XIXe s.,
pour parcourir par la suite les origines et les attestations littéraires du mot Hadúr.
Nemcsak a korabeli cenzúra, de nem egy késıbbi bírálója is szemére vetette
Camõensnak, hogy A lusiadák címő eposzában a keresztény Jóisten mellett
szerepet kaptak az antikvitás istenei is. Pedig az inkvizíció egyre növekvı
hatalmával számot vetı portugál költı egy ügyes fordulattal, a mő Tizedik
énekének 82. versszakában csupán képzeményeknek nevezte az elbeszélı
költeményében megjelenı isteneket, akik ezáltal mintegy belsı tartalom nélküli
díszítı elemként jelentek meg:
…mert emberek regéi
Vagyunk mi, Jupiter, Junó s a mások:
Agyrémek, a botorság képzeményi;
Hogy lengje át varázs, báj versírástok,
Azért, halandók, kell nekünk csak élni…
Pour lire la suite, veuillez consulter le document pdf ci-dessous.
