Janusz BAŃCZEROWSKI, Hogyan érzékeljük a nyelvi közlést? (Néhány megjegyzés) > 15
Annak a nyelvi közlésnek, amely a nyelvhasználó mentális világában jelenik
meg, kettıs természete van. Egyfelıl minden nyelvi kijelentés egy zárt egészet
alkot, amelynek a határai pontosan meg vannak jelölve, mert ellenkezı esetben
nem lenne érzékelhetı mint közlési tény. Másfelıl viszont ez az egység a
különbözı fajtájú és szintő egymásra hatást gyakorló tényezıknek az
összessége, amelyek számára a nyílt és végtelen gondolati munka további
végtelen értelmi mezıket nyit. Így a nyelvi közlés egyrészt úgy jelenik meg,
mint egy egységes és végleges nyelvi produktum, másrészt pedig úgy, mint az
idıben mozgó, nyílt és folyékony mnemonikus kontinuum, azaz mint
objektívan létezı „szöveg”, mint egy olyan rendkívül bonyolult, tagolhatatlan
értelmi konglomerátum, amelynek elemei egymásba olvadnak. Azt mondhatjuk,
hogy az adott közléssel kapcsolatosan aktivált gondolati folyamatnak csak
kezdete van, de nincs vége. Nem léteznek semmilyen külsı határok, semmilyen
elıre meghatározott lépések sem, de létezik egy meghatározott keret, amelyben
az adott nyelvi közlés létrejön. Függetlenül attól, hogy milyen pályákon fut a
beszélı gondolata, számára ennek a mozgásnak az eredménye az adott közlés
értelmét jelenti.
Pour lire la suite, veuillez consulter le document pdf ci-dessous.
