Miklos MARÓTH , Verselemzés különbözı kultúrák keretében > 57
Ce travail tente d’appuyer l’hypothèse selon laquelle la culture gréco-romaine repose
sur l’analyse de textes. Cette tradition a été perpétuée par l’école à travers
l’enseignement de la grammaire latine, et elle reste présente dans notre façon d’analyser
des poèmes. La pensée musulmane, élaborée lors de l’explication du Coran, est fondée
par contre sur l’interprétation de textes. Il s’ensuit que leurs analyses de poésie sont
plutôt des interprétations. Ainsi, les cadres généraux de notre culture déterminent aussi
notre relation à la littérature.
A magyarországi irodalomoktatásban megszoktuk, hogy megpróbálunk a
költemény mélyére hatolni, és megállapítani, mit is akart a költı üzenni a
verssel (eszmei mondanivaló), hogyan tagolható a költemény, milyen stiláris
eszközökkel akarja a költı kiemelni a mondanivalót, stb.
Természetesen az irodalomtudomány más módszereket is ismer, elegendı az
orosz szimbolistáknál kidolgozott módszerre utalni. Ennek lényeges eleme a
költemény különbözı megfogalmazásainak összehasonlítása, és az eltérı
változatok különbségeit elemezve kimutatni, mit is akart a költı kiemelni.
Pour lire la suite, veuillez consulter le document pdf ci-dessous.
