Bár volt egy kis lázam, zúgott a fülem és a végtagjaim is elnehezedtek, gyalog indultam el a Park felé. Óh, áprilisi napsütés, ki tudna ellenállni hívó szavadnak? A tóhoz vezető sugárút felé vettem az irányt, és mivel nemcsak a napsütésnek, a víznek sem tudok ellenállni, legalábbis ha biztonságosan át lehet kelni rajta, leereszkedtem a révészhez, aki átsegítette az arra járókat Robinson Crusoe szigetére, amelyet mindenki az ott található, elég egyszerű kis vendéglőről ismer. Úgy gondolom, ezt az apró szigetet a nagy részét elfoglaló építménnyel inkább dús, zöld növényzetének köszönhetően nevezték el Robinson Crusoeról, nem pedig a jelentéktelen vízfelület miatt, amely még a legnagyobb viharok idején sem lesz igazán figyelemre méltó. Mire a révhez értem, néhányan már ültek a komp padjain mindkét oldalon. Helyet foglaltam, kissé dideregtem. A komp elhagyta a partot.
Pour lire la suite de ce texte, veuillez consulter le pdf ci-dessous.
