Thomas OWEN (Solti Csanád Dániel fordítása)

Furcsa kinézete volt a kis öregasszonynak: ahogy ült összezárt lábbal, a cipője orra súrolta a földet, és féltve szorított magához egy elnyűtt, nagy, barna táskát.
Egyedül gubbasztott a parkban a padon, mögötte füves domboldal emelkedett meredeken fölfelé a nyírfával tarkított kis fenyőcsoport lábáig.

Pour lire la suite de ce texte, veuillez consulter le pdf ci-dessous.

PDF download: